További oldalaink: profHOUSE.hu minden ami ingatlan  -   profJOB.hu álláskereső portál  -  Hirsumma.info A hírgyűjtő...  -  rpass.hu Kijelentkezve...

Kijelentkeztél a Sussunk-fozzunk.hu-ról Receptek feltöltéséhez vagy elmentéséhez jelentkezz be.

Regisztráció
BELÉPÉS






Kóstolási-fogyasztási hőmérséklet - Italok


Borok - Sörök - Rövidek és koktélok - Pezsgő - Kávé - Tea - Ásványvíz - Tej

A bor történelme


A szőlőtermesztés őshazája a Kaukázuson túli területek, az ott élő népek már i.e. 5000 körül ismerték és termelték az apró szemű ligeti szőlőt, ebből nemesítették ki később a kerti szőlőt. A borkészítés technológiáját valószínűleg az ókori egyiptomiak dolgozták ki. Az európai szőlő- és bortermelés kialakulását nagymértékben elősegítették az ókori görög és római kereskedők, a római császárok parancsban kötelezték a légiósokat a meghódított területeken szőlő telepítésére. A kereszténység elterjedése fontos szerepet játszott a borkultúra fejlődésében, hiszen a szertartások elmaradhatatlan kelléke volt a misebor. Az európai nagyhatalmak gyarmatszerző politikája révén a szőlőtermesztés hamarosan tért hódított a többi kontinensen is. Földünkön jelenleg több mint 10 millió hektáron telepítenek szőlőt, e terület 71%-a Európában van. A XX.sz. utolsó évtizedei robbanásszerű fejlődést hoztak a bortermelésben és a borfogyasztásban. Míg a II. világháborút követő néhány évtizedben Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Magyarország és Görögország rendelkezett jelentős minőségi bortermelő kapacitással, addig az elmúlt 20-30 esztendő bebizonyította, hogy a világ más földrészei is alkalmasak kitűnő borok előállítására. Így az ausztrálok és a dél-afrikaiak remek fehérborokat, Kaliforniában elsőrangú Chardonnay-t, Chilében és Argentínában pedig markáns vörösborokat készítenek.

Szőlő- és bortermelés Magyarországon


Hazánk területén az első szőlővesszőket a kelták, majd a rómaiak ültették, főként a Balaton-felvidéken és a Duna mentén, így honfoglaló elődeink már szépen művelt szőlőket találtak a Kárpát-medencében. Amikor I. István királyunk megszervezte a magyar államot, népét földművelésre fogta. Számos oklevél bizonyítja, hogy már ezekben a korai időkben is fontos szerepet játszott adózáskor, adományozáskor, hogy a földterület alkalmas-e szőlőtermesztésre. A tatárjárás súlyos pusztításokat okozott az országban, IV. Béla nemcsak az országot építette újra, hanem külhoni telepeseket is hozatott Magyarországra. A következő évszázadok a magyar bor felvirágzásának évei, kialakulnak a hegyközségek, a tokaji borok megjelennek a nemzetközi kereskedelemben. A török időkben az elfoglalt területeken visszaesett a bortermelés, ezzel szemben az ország nyugati részén, illetve Erdélyben komoly borkonjunktúra alakult ki: a végvárakban állomásozó katonaság rengeteg bort fogyasztott, és a külföldi borkereskedők is ezekről a területekről igyekeztek beszerezni a megszokott magyar borokat. 1686 után már a Habsburgok akadályozták a szőlőművelést sarcokkal, adókkal. Az 1703-ban kirobbant szabadságharc fontos kelléke volt a bor. II. Rákóczi Ferenc Magyarország legnagyobb földbirtokosa volt, övé volt Tokaj-Hegyalja is, így egyrészt ezzel a borral látták el a harcoló csapatokat, másrészt az eladott borból befolyt pénzből vásároltak fegyvereket. Rákóczi tokaji bort küldött azokba az udvarokba, amelyek támogatását meg akarta nyerni, így ismerte és szerette meg a jófajta tokaji bort a pápai udvar, a francia, az orosz és a német uralkodó is. A szabadságharc leverése után Mária Terézia rendeletekkel próbálta visszaszorítani a magyar borkereskedelmet az osztrák bor javára, szerencsére ezek a rendeletek csak gátolták, de nem akadályozták a magyar bor kivitelét. A napóleoni háborúk után bekövetkező agrárválság hazánk bortermelésében is visszaesést okozott. A magyar borászat megújítása Széchenyi Istvánnak köszönhető, aki hathatósan támogatta a korszerű szőlőtermesztést, a szakemberképzést, az újító kísérleteket. A XIX.sz. második felében szakkönyvek, szaklapok jelentek meg, az 1863-as hamburgi világkiállításon elismerték a tokaj-hegyaljai bor elsőségét, és Bécsben, Párizsban és Londonban is első díjat nyertek a magyar borok. 1875-ben hazánkban is megjelent a filoxéra-járvány, mely a szőlőkertek kétharmadát önkretette. Állami támogatással folyamatosan újratelepítették az elpusztult szőlőket, és a századforduló környékén már újabb földeket is művelésbe fogtak, megindult a szőlőtermesztés az alföldi homoktalajon is. A változatos összetételű talaj, a bort érlelő, kényeztető éghajlat és napsütés, valamint az évszázadok során kialakult helyi borkészítési szokások sokasága mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a magyar bor ma is világhírnévnek örvend, 22 borvidékünk gazdag kínálata méltóan képviseli hazánkat Európában és a tengerentúlon is.
Forrás:http://www.borongolo.hu




A bor története
Borajánlat beküldése

Tetszett a recept, akkor kövess minket közösségben is...





Alkalmi receptek

Karácsonyi receptek

Szilveszteri receptek

Húsvéti receptek

Farsangi receptek


Ajánlj mások számára átlalad kedvelt gasztro / szakács /recept blogokat...
Hírlevél
Hírlevelünkre való felíratkozás...



Adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom!

Hozzájárulok, hogy számomra a Sussunk-fozzunk.hu a továbbiakban hírlevelet küldjön.






 


Kövess minket!!


hirdetes



profJOB.hu ha jó állást,karriert akar...





sajtokozlemények
Impresszum
hírlevélre felíratkozás
honlaptérkép
rólunk
fórum
Adatvédelmi nyilatkozat

https://sussunk-fozzunk.hu